2019. július 17., szerda
FONTOS

Egy kiállítás képei

Manapság, amikor északkeleti szomszédaink újból helyüket keresik az önazonosságában elbizonytalanodott európai népek körében, különös jelentősége van annak, hogy hazánk és katolikus egyházunk jó testvérként segítő példával járjon elöl az integrációban mögöttünk járó ukrán nemzet számára, így munkálkodva az országainkban élő kisebbségek emberi jogainak és nemzetiségi önazonosságának kölcsönös biztosításán. A történelmi érdekességeken túlmutatóan ez is az április 3-án a Dóm Látogatóközpontban nyílt kiállítás küldetése.

Távolról sem merő szójáték bölcsőt emlegetni a Bölcs Jaroszláv (1019–1054) kijevi nagyfejedelem művét és történelmi örökségét bemutató tárlat kapcsán. Első hallásra meglepő lehet az Ukrán Köztársaság Budapesti Nagykövetsége által a Dóm Láto­gató­központba utaztatott tablósorozat alcíme, ám a kiállítás láttán hamar ráébredünk: a birodalomépítő középkori uralkodók dinasztikus házassági politikája voltaképpen a mai Európát alapozta meg a keresztény nemzetek közötti kapcsolatok megerősítése révén. Mely kapcsolatok – nézzünk szembe a tényekkel – jelentékeny mértékben meggyengültek a huszadik század diktatorikus és nacionalista törekvésektől terhes történelmi viharaiban. Hisz még mi, közép-euró­paiságunkra büszke szomszéd­népek sem tudunk túl sokat egymás gyökereiről. Egy olyan, az egykori Szovjetunióba kényszerített, a kommunista sovinizmus által megtört lelkű nemzet számára, mint ukrán szomszédaink, különösen időszerű nemzeti önazonosságuk tisztázása most, amikor a nemzetek Európája mindennapi politikai küzdelmek tétjeképpen szerepel a híradásokban.

A kiállítás az épp ezer esztendeje, véres testvérháborúkat követően trónra lépett uralkodót állítja fókuszba, aki a kor messzire tekintő keresztény fejedelmeinek módján arra törekedett, hogy nemzetét a keresztény civilizáció vérkeringésébe kapcsolja az egymással marakodó szláv fejedelemségek szorításában. Ebbéli törekvését mutatja, hogy míg ő maga a svéd király lányát, Ingigerdát vette el, Harald Bold norvég király fia ellenben Jaroszláv Jelizaveta nevű lányát vette feleségül. Ami a magyar történelmet illeti: Jaroszláv másik lánya, Anasztázia I. András magyar király hitveseként, fiuk, Salamon révén az Árpád-házat is beoltotta egy kijevi ággal. Miután menedéket biztosított számára, a nagyfejedelem hathatós segítséget nyújtott a száműzetésből visszatérő, Kijevben megkeresztelkedett Andrásnak, hogy elfoglalhassa Szent István trónját. Külön érdekessége a szegedi kiállításnak, hogy első püspökünk, Szent Gellért éppen a trónutód fogadására mentében szenvedett vértanúhalált. Jaroszláv harmadik lányát, Annát Franciaország királya, I. Henrik vette nőül, akinek halála után fiuk nagykorúságáig a királyné régensként irányította az országot. Bölcs Jaroszláv középkori rutén államát széles körű nemzetközi elismerés övezte. A nagyfejedelmet joggal nevezték „Európa apósának”.

A bölcs nagyfejedelem emlékét nem csupán a dinasztikus kapcsolatok őrzik. Ukrajna több, máig fennmaradt kora középkori építészeti emléke – így az 1037-ben általa alapított, bizánci hatást mutató kijevi Szent Szófia-székesegyház és a Muszorgszkij által is megidézett, 1017 és 1024 között, ugyancsak konstantinápolyi példára épült Aranykapu is hirdeti a jövőbe tekintő uralkodó szellemiségét.

Nézze meg ezt is:

Lengyel Béla altábornagy tiszteletére

Emléktáblát avattak Szarvason Emléktáblát állítottak Lengyel Béla altábornagy emlékére május 24-én. Magyarország volt varsói katonai …