Gyulatelevízió
Tisztelt Olvasók, Kedves Testvérek!
A Biblia, az evangéliumok lapjai arról tanúskodnak, hogy Jézus időnként meghökkentően radikális, végsőkig kiélezett, szinte riasztó kifejezéseket használt, főleg amikor elvárásait, követelményeit fogalmazta meg. Ennek okai egyrészt az általa beszélt arám nyelv sajátosságai, másrészt magának Jézusnak a radikálisnak is nevezhető, elvtelen kompromisszumokat semmilyen körülmények között nem vállaló határozott egyénisége. Ezért tud ilyeneket mondani, hogy például: ha kezed bűnre visz, vágd le, jobb fél kézzel részesülni az örök életben, mint két kézzel elkárhozni. Bár például az áldozathozatal szükségességéről sokkal szelídebben is tudott beszélni, amikor a vajúdó anyáról hoz példát, aki fájdalom közt hozza világra gyermekét, de amikor az új élet felsír, örömében elfelejti minden szenvedését. Az egyik szélsőségesen radikális kifejezést akkor halljuk tőle, amikor azt mondja, hogy aki őhozzá képest mindent és mindenkit nem gyűlöl, az nem méltó hozzá, az ne akarjon hozzá tartozni, követője lenni. Mai nyelven, mai fülnek ez nagyképűségnek, felháborítónak, elfogadhatatlannak tűnhetne. A mondanivaló, az üzenet azonban világos és határozott: aki komolyan Jézushoz akar tartozni, követője akar lenni, az semmit, senki mást ne tartson nála fontosabbnak.
És erre a kemény beszédre azért volt szükség, mert Jézus tapasztalt egy olyan jelenséget, mely napjainkban is megfigyelhető. Amikor nyilvánosság elé állt, karizmatikus szuggesztív egyénisége miatt, és az általa hitelesen képviselt értékek vonzásának köszönhetően szűk csoport gyűlt köréje, mely fokozatosan bővült. Amikor azonban alapjában értékek iránt nem különösebben érdeklődő, inkább saját önös érdekeiket bármilyen feltétel nélkül azonnal érvényesíteni akaró, a társadalom meglehetősen tekintélyes részét képviselő emberek látták, hogy ez nem egy halva született mozgalom, ebből lesz valami, ehhez érdemes csapódni, sőt megjátszani, hogy mindig is ide tartoztam, akkor tömegével szerettek volna Jézushoz csatlakozni, bár az általa képviselt értékekkel egyáltalán nem foglalkoztak. Ebben a helyzetben Jézus nem húz el mézesmadzagot az orruk előtt, hogy gyertek csak, legyünk minél többen, hanem olyasmit ígér, ami elrettentő azok számára, akik valójában nem ismerik őt. Nem csak vért és verejtéket, mint Churchill, hanem kivégzést, halált. Azt mondja: aki nem veszi fel keresztjét, nem követhet. Azaz aki nem kész velem együtt jönni a bitófára, az ne akarjon hozzám tartozni. Az más kérdés, hogy végül mindannyiunk helyett Ő maga vállalta a kereszthalált.
Mindig, ma is lehetnek, vannak szép számmal, akik nem meggyőződésből, hanem csupán valamilyen önös érdekérvényesítés reményében csatlakoznak egyházi, vagy más, bármilyen valódi értéket képviselő közösséghez. Növelik a létszámot. De az ítélet nem a mi dolgunk. Ajánlom mindannyiunk figyelmébe a bibliai mondást: gyümölcséről lehet megismerni a fát.
A millenniumra, egyházmegyénk 1000 éves fennállásának megünneplésére készülve vizsgáljuk meg magunkat, és hozzunk minél több jó gyümölcsöt az egész társadalom javára!
