Gyulatelevízió
Újjászületések
Értékes egyházművészeti alkotásokkal gazdagodott az újszentiváni templom: Pataki Ferenc Angyali üdvözlet és Mária látogatása Erzsébetnél című táblaképét november 10-én ünnepi mise keretében áldotta meg Kovács József püspöki helynök.
A községben elő, Prima-díjas művész, a szegedi festők doyenje évek óta dédelgette az üdvtörténet két fontos pillanatát megörökítő alkotás tervét. Mindkét téma a reneszánsz óta visszatérő témája a festészetnek, ennek megfelelően ikonográfiájuk is megkerülhetetlen művészettörténeti előképekben állandósult. Pataki Ferenc – akit elsősorban nonfiguratív irányultságú, kísérletező hajlamú festőként ismer a művészeti közélet – tudatosan törekedett a nagy elődök műveivel való párbeszédre.
Klasszikus arányú, reneszánsz finomságú főalakjai által mintha arra a kérdésre igyekeznék rávezetni a mai szemlélőt: megtalálhatja-e helyét a két szentírási jelenet a ma közegében? Elevenen lüktet-e a Hírüladás és a Vizitáció klasszikus szimbolikája a huszonegyedik század atmoszférájában? Ezért, hogy a mester az életműve korábbi fejezeteiből jól ismert, analitikus, sokrétegű faktúrákból alkotta meg a klasszikus jelenetek hátterét. Hisz míg a reneszánsz példaképek számára az égi és a földi terek, az isteni és a teremtett világ találkozása volt a kulcskérdés, amelyet a jelenetek tájképszerű kulisszázása által juttattak kifejezésre, a XXI. századi szemlélő immár a tér és az idő relativitásának, a létsíkok átjárhatóságának megrázó, elbizonytalanító élményvilága felől szemléli a bibliai történet örök mondandóját.
Az újszentiváni templom két új táblaképe nem csupán egy késő modern kori festő alázatteljes hódolata a régiek művészete előtt, de az örök eszmékbe vetett hitének képi megvallása is.
Forrásvidékek üzenete
Szórványban élő véreink, a csángók világa elevenedik meg a Terebes együttes nemrégiben megjelent, Mondd meg nékem… címet viselő CD-jén.
A szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium leányintézményeként működő Népzenei Kamaraműhely tagjai 2014-ben hozták létre saját népzenei együttesüket, amely rendszeres föllépője az egyházmegye területén megrendezett folklóreseményeknek és más kulturális történéseknek.
A moldvai, gyimesi és bukovinai csángók az anyanemzettől való elszakítottságuk, szigetszerű létezésük miatt mindmáig híven őrzik és életben tartják népzenénk archaikus rétegét.
A Terebes zenekar repertoárján szereplő csángó dallamkincs ennek köszönheti egzotikus, keleties, szilaj hatását. A muzsikusok eredeti helyszíneken, évszázados hagyományokat képviselő énekmondók és zenészek oldalán sajátították el az eredetinek legjobban megfelelő megszólalás fortélyait, ám a néphagyomány elevenségének hitében nem idegenkednek egy-egy mai akusztikus hatás beemelésétől sem.
A lemez tehát messze több hangok múzeumánál: vérpezsdítő, eleven erőtől lüktető üzenet múltunk mélységes mély forrásaiból.
Tanuljunk szögediül!
„Betűkapkodó legény”. Ha valaki nem tudná, így nevezték egykoron a szegedi népnyelvben a nyomdai szedőt. A kifejezés megkapó ötletessége és bája azonnal magával ragadja Apró Ferenc új kötetének olvasóját.
A Pótlások a Szegedi Szótárhoz címet viselő könyvecske arra vállalkozik, hogy egybeszedje azokat a Szegeden és környékén használatos, leleményes szófordulatokat, amelyek még Bálint Sándor 1957-ben megjelentetett, hatalmas Szegedi Szótárába sem kerültek bele. Éppúgy, mint a nagy előd, Apró Ferenc is arra törekedett, hogy megőrizze a jövendőnek a régi szögediek ajkán mindennapos, találékony és találó megnevezéseket és hasonlatokat.
Miközben magyarázatot fűz a sokszor meglepő asszociációkhoz vagy okát adja mára feledésbe merült utalásoknak, a szerző minden egyes szócikkében fölvillant valamit eleink életéből és gondolkodásmódjából. Lapozgatás közben rácsodálkozhatunk eleink költői képteremtő képességére – az augusztusi hullócsillagok például Lőrinc barát könnyének nevezik –, derülhetünk észjárásukon olyan frappáns kifejezések olvastán, mint a mozgóárust leíró „gyalogáruház”, és olyan humoros fordulatokkal gazdagíthatjuk nyelvhasználatunkat, mint például: „Annyit ér, mint Bécsbe’ a niksz.”
Sztárszínészek karnyújtásnyira
Meghirdette programját a Dóm Látógatóközpont művészeti szalonja. A 2020 januárja és júniusa között megrendezendő pódiumestek és kamaraestek a színházi élet olyan jeleseit vonultatják föl, mint Hirtling István, Für Anikó, Hegedűs D. Géza, Gubás Gabi, Lukács Sándor vagy Udvaros Dorottya, a szerzők között pedig Máraitól Dsidán át Polcz Alaine-ig válogathatunk. A sorozat a fővárosi színházak közkedvelt egyszemélyes produkcióit teszi elérhetővé az egyházmegyében élők számára.
