Gyulatelevízió
Az egyházmegye első állandó színháza Szegeden jött létre 1735-ben. A nemes kezdeményezést további, hosszabb-rövidebb életű vállalkozások követték, változó sikerrel. A színielőadások létrehozásában élen jártak iskoladrámáikkal a kegyes piarista iskola tanárai és diáksága. Kelemen László 1800 februárjában az üresen álló fölsővárosi Szent György templomban – az úgynevezett „Tornyos iskolában” – telepítette meg Thália hajlékát, ahol hamarosan az első szegedi operaelőadás is színre került, Ferrando és Jerico cím alatt.
A Nagyárvíz utáni újjáépítést megkoronázó „Királynapok” fénypontja a jeles bécsi Hellner és Fellner-féle cég tervezte színházépület fölavatása volt. A két évvel később bekövetkezett tűzvészt nem számítva azóta folytonos a színházművészet jelenléte az egyházmegye székhelyén. A népszínművek, a magyar dráma és a zenés látványosságok mellett igen korán, már a múlt század tízes éveiben megjelentek a színlapokon az operák. Önálló balettegyüttessel első ízben az 1946-47-es évadban mutatkozott be a teátrum, amely három tagozatú mivoltát – a szervezeti változásoktól eltekintve – mind a mai napig fenntartja. Tradícióit olyan színháztörténeti nevek fémjelzik, mint Sziklay Jenő, Janovics Jenő, Lehotay Árpád, Lendvai Ferenc, Giricz Mátyás, Ruszt József, Horváth Zoltán, Sándor János, Szikora János vagy Bodolay Géza.
Kálmán Imre operettje, az Ördöglovas, Lehár és a város szülötte, Huszka Jenő egy-egy darabja innen indult el világhódító útjára. Színpadáról indult meg a nemzet színháztörténetének meghódítására többek között Patkós Irma, Domján Edit, Moldován Stefánia, Kovács Zsuzsa, Lehoczky Zsuzsa, Margitai Ági, Molnár Piroska, Nagy Anikó, Szemes Mari, Tábori Nóra, Torday Teri, Rajz János, Páger Antal, Mécs Károly, Simándy József, Tordy Géza, Kaló Flórián. Operaelőadásai – kiváltképpen Vaszy Viktor, Oberfrank Géza és Pál Tamás működése nyomán, olyan operaénekesekkel, mint Berdál Valéria, Karikó Teréz, Iván Margit, Turján Vilma, Vajda Júlia, Gregor József, Szabady István, Gyimesi Kálmán, Németh József, Sinkó György, Szalma Ferenc, László Boldizsár és mások – országos figyelmet keltettek elsőrangú zenei megvalósításukkal és magyarországi ősbemutatóikkal.
A Szegedi Nemzeti Színház napjainkban is hűen ápolja hármas örökségét: prózai, zenés és táncszínház képviseletét. Míg a Nagyszínház túlnyomórészt a zenés műfajok hajléka, a Kamaraszínház deszkáin jobbára a prózai tagozat és a Szegedi Kortárs Balett osztozik. Ez utóbbit a legendás koreográfus, Imre Zoltán alapította újszerű, a klasszikus balettot egyéb táncstílusok és táncszínházi dramaturgia felé fordító törekvések jegyében. A Juronics Tamás vezette együttes mára hazánk élen járó táncszínházi alkotóközössége. Előadásai rendszeresen megjelennek rangos európai fesztiválokon, vendégkoreográfusai pedig ugyancsak a szakma nemzetközi élvonalát képviselik.
Az operatagozat olyan, újító szemléletű rendezőket tett országosan ismertté, mint Galgóczy Judit vagy Kovalik Balázs. Az általuk színpadra álmodott előadások új rajongókat szereztek a műfajnak. Nyomukban Toronykőy Attila hozott létre egyéni látásmódú, immár a pesti Operaházban is elismeréssel fogadott zenés színházi fölfogást. A prózai tagozat kiválóságai – mint Fekete Gizi vagy Király Levente – időről időre megajándékozzák a közönséget egy-egy emlékezetes kamaraelőadással. A saját tánckarral és főállású énekkarral rendelkező színház sokoldalúságát a jelenlegi repertoár címszavas áttekintése is bizonyítja: Don Giovanni, Szöktetés a szerájból, Stuart Mária, Dido és Aeneas, Bohémélet az opera szerelmeseinek; Sirály, Virágot Algernonnak, Leonce és Léna, Időfutár és 1984 a próza híveinek, Marica grófnő és Mágnás Miska az operettre vágyó publikumnak, Padlás a musical barátainak és négy produkció a Szegedi Kortárs Balett népes rajongótáborának örömére.
A szűkebb terével intim környezetet nyújtó szegedi Pinceszínház a kísérletező jellegű előadások létrehozása mellett a belvárosi bulvárszínház szerepkörét vállalta magára.
A békéscsabai Jókai Színház nem csupán a megyeszékhely, de egész Békés megye számára kínálja Thália káprázatait. Az intézmény 1879. évi fölavatása óta töretlen a színi élet a városban. 1954-ben életre hívott, sokoldalú társulata veretes és kortárs magyar drámában, a klasszikus alaprepertoár darabjaiban, operettben és musicalben egyaránt helytáll. Idei évadjukban éppúgy megtaláljuk Tamási Áron és Szabó Magda színműveit, mint Neil Simon klasszikus komédiáját, a Furcsa párt és a zenés műfaj olyan rangos darabjait, mint a Zorbász, a görög vagy a Made in Hungária. Drakuláról szóló horrorrockoperájuk egyik szerzője a színház dramaturgja, Zalán Tibor József Attila-díjas költő. Színitanház néven színészképző iskolát is működtetnek.
A társulat legújabb vállalása, hogy a pazarul fölújított szentesi Petőfi Szálló ékszerdoboz szépségű színháztermét is megtölti színi élettel. Szentes ad otthont az országos rangú drámapedagógiai műhelynek, a Horváth Mihály Gimnáziumnak.
Az utóbbi évtizedekben örvendetesen gyarapodnak a kisebb települések professzionális előadások befogadására alkalmas színházi terei. A Mórahalmi Aranyszöm Rendezvényház, a makói Hagymaház vagy a hódmezővásárhelyi Bessenyei Ferenc Művelődési Központ pódiumán jeles utazó társulatok mutatják be előadásaikat.
A Dél-Alföldet nyáridőben sem hagyják magára a színpad múzsái. Magyarország legnagyobb szabadtéri színpada, az idén 90 esztendős Dóm téri Játékok és a jelentős színházi tradíciót képviselő Gyulai Várjátékok mellett a mórahalmi Lovasszínház, a Szarvasi Vízi Színpad, a makói Hagymaház szabadtéri színpada is kikapcsolódást kínál nyári esteken.
A Dél-Alföld néptánckultúrájának éllovasa az 1955-ben alapított Szeged Táncegyüttes. Rendszeres résztvevői a hazai és nemzetközi fesztiváloknak, bejárták egész Európát, de vendégszerepeltek Algériában, Dél-Koreában, Etiópiában, Japánban és Kanadában is. A szervezésükben lezajló Nemzetközi Néptáncfesztivál a szegedi nyári kavalkád egyik leghangulatosabb eseménye: a világ minden tájáról idesereglett tánccsoportok utolérhetetlen hangulatot varázsolnak a Napfény Városába Kárász utcai menettáncaikkal, Dugonics téri föllépéseikkel és a fesztivál nagyszabású szabadtéri gálaműsoraival.
A hazai néptánckultúrában is megkerülhetetlen békéscsabai Balassi Táncegyüttes 1947-re vezeti vissza eredetét. Autentikus koreográfiáik mellett táncszínházi vállalkozásaik is figyelemre méltók. A makói Maros Táncegyüttes 2021-ben negyvenéves jubileumot ünnepelt. A deszki Bánát Néptáncegyüttes a hazánkban élő szerb nemzetiségi, tágabban a délszláv hagyományok életben tartója.
