Gyulatelevízió
Novák Katalin köztársasági elnök 2022. szeptember 1-jével Dux László professzort nevezte ki a Gál Ferenc Egyetem rektorává a következő öt évre.
A Toronyirány magazinnak adott bemutatkozó interjújában az intézmény új vezetője hangsúlyozta, az eddigi úton kívánja továbbvezetni az egyetemet: erősíteni kívánja szerepét a régióban, de egyben a nemzetközi láthatóságát is fejleszteni akarja. A földrajzi széttagoltság előny is: az egyházmegye városait erősíti a fiatalok helyben tartásával, a felnőttek továbbképzésével.
➜ Ismerik önt Szegeden, a dél-alföldi régióban mint keresztény-konzervatív értékrendet valló oktatót, egyetemi tanárt, de pályája elsősorban a Szegedi Tudományegyetemhez és nem a Gál Ferenc Egyetemhez kötődött. Mikor érkezett a felkérés a rektori tisztség elvállalására? Mennyi ideig gondolkodott a döntésen?
➜ Július első felében keresett meg a püspök úr, azonban éppen nem tartózkodtam Magyarországon, ezért kértem, hogy a következő héten üljünk le a kérdést megbeszélni. Ismertem az egyházmegye lelki-kulturális életét, felsőoktatását, így nem volt szükségem gondolkodási időre: nyugodt szívvel tudtam igent mondani a lehetőségre.
➜ Információnk szerint már a tanévnyitó előtt (a beszélgetés szeptember 7-én vettük fel – szerk.) bemutatkozó látogatásokat tett az egyetem több karán. Milyenek az első benyomásai az intézményt belülről megismerve?
➜ Úgy gondolom, a Gál Ferenc Egyetem nagyon jó lelkülettel rendelkezik – kiváló oktatókkal, adminisztratív dolgozókkal. Az elmúlt évek méretnövekedése és profilbővülése, az újabb feladatok számos területen összehangoltabb, egymást erősítő munkát kívánnak. E kihívások közül számosat sikerült azonosítanunk.
➜ Mint utalt rá, mind tudományterületek tekintetében, mind földrajzilag tagolt az egyetem, hiszen Szeged mellett Gyulán, Békéscsabán és Szarvason is működnek karok, valamint több településen közoktatási intézményekkel bírnak. Hogyan kíván azért tenni, hogy ezen, különböző jellegű távolságok ellenére a Gál Ferenc Egyetemen erősödjön az összetartozás érzése?
➜ Az elmúlt években püspök úr munkájának köszönhetően komoly előrelépések történtek ebben a tekintetben, olyan kulturális, sport, egyházi események zajlottak, amelyek segítették, hogy ezek a közösségek valóban otthonra találjanak. Ezt természetesen folytatni kell, de elmondható, hogy minden felsőoktatási intézménynek a gazdasági-demográfiai kihívások miatt ki kell mozdulnia a „komfortzónájából”. Közelebb kell menni a hallgatókhoz, meg kell szólítani azokat, akik munka mellett tanulnak. A vidéki városokban egy-egy egyetemi kar nagyon fontos társadalomszervező tényező – kulturális programokat ad, megtartja helyben a fiatalokat, a vendéglátóhelyeknek bevételt jelent.
➜ Rámutatott arra, hogy fontos a fiatalság megszólítása és egyben az idősebb korosztályé is: „A jó pap holtig tanul” – tartja a mondás, s ugyanezt jelenti a ma divatos „élethosszig tartó tanulás”, a „lifelong learning” fogalma. Hogyan tudnak ez utóbbi területén segíteni?
➜ Ma már szinte nincs olyan szakma, amelynél azt mondhatnánk, hogy valaki huszonévesen megtanulja a fortélyait, majd negyven éven keresztül ebből meg tud élni. A demográfiai okok, a fiatalabb korosztály létszámának csökkenése is abba az irányba hatnak, hogy a felsőoktatási intézmények is részt vegyenek a felnőttoktatásban. A régió gazdasági szereplői számára is fontos ez, hiszen ha munkavállalóiknak korszerű tudást, továbbképzést kívánnak biztosítani, abban nemcsak a cégen belüli képzések, hanem a hagyományos oktatási szereplők is segítséget tudnak nyújtani. Ilyen megkereséseket már most kaptam, s a jövőben is szívesen vállalunk ebben szerepet.
Mindehhez erős, elkötelezett oktatói gárda kell, akik esetében fontos feladat a folyamatos erősítés, bővítés, a doktori fokozatszerzések támogatása. Ha fenntartjuk az egyetem a vonzóságát, akkor folyamatosan fognak olyan személyek jelentkezni, akik rész- vagy teljes munkaidőben kívánnak részt venni az intézmény életében.
➜ Az egyetem egyrészt tevékenysége miatt a felsőoktatáshoz kapcsolódik, másrészt a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez, mint fenntartójához. Milyen jellegű együttműködésekben tud részt venni az előbbieknek köszönhetően a Gál Ferenc Egyetem?
➜ A Szegedi Tudományegyetemmel már személyem is kapcsolatot jelent: Rovó László rektor úrral, Fendler Judit kancellárasszonnyal és a karok többségével jó viszonyban vagyok. Építhetünk a korábban megindult együttműködésre – a pedagógus-, a szociális, az egészségügyi képzés területén, ezt szintén erősíteni, gyorsítani szeretném.
Fontos hangsúlyozni, hogy a Szeged-Csanádi Egyházmegye olyan feladatokat is kapott, amelyek országos hatókörűek – ezek felsőoktatási lábát a Gál Ferenc Egyetem biztosítja. Az országos lefedettségű hálózatok lelki központja Szegeden, az egyházmegye székhelyén van. Azt gondolom, komoly perspektívák előtt áll a Gál Ferenc Egyetem egészségügyi, szociális, pedagógiai, gyermeknevelési területeken.
➜ A Szegedi Tudományegyetemen is erős katolikus közösség létezik, a hallgatók közül is biztosan olvassák többen a Toronyirány magazint. Számukra fontos kérdés lehet: továbbra is folytatja korábbi oktatói tevékenységét a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Karon?
➜ Lassan negyven éve tanítok biokémiát orvostanhallgatóknak három nyelven, sokáig a Gyógyszerésztudományi Karon is oktattam, ahogy az Egészségtudományi és Szociális Képzési Karon is. 1992 óta, három évtizede vezetek doktori iskolát. Huszonkétszer (1997 és 2010 között – szerk.) választottak meg az év legjobb előadójának a magyar, az angol és a német évfolyamok hallgatói. Amikor a felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkári pozíciót elvállaltam, akkor is abban egyeztünk meg, hogy ha elkészül a felsőoktatási törvény, akkor „összeütöm a bokámat”, és visszajövök tanítani. Számomra ez természetes közeg, ha megkérnek, és fizikailag tudom vállalni, akkor csinálom.
➜ Milyen Gál Ferenc Egyetemet szeretne látni a most vállalt ötéves rektori ciklusa végén?
➜ A keretek adottak, együtt szeretnénk növekedni az egyházmegyével és – reményeink szerint – Magyarországgal. Még a jelenleginél is láthatóbb, sokak számára vonzó intézményként kívánunk megjelenni. Olyan egyetemként, amelynek képzései programjai a Dél-Alföld mellett a Vajdaságban, a Partium déli részére, azaz a régi Csanádi Egyházmegye területére is hatást gyakorolnak. Minél több belföldi és határon túli magyar felsőoktatási intézménnyel kívánunk együttműködni, egyben erősíteni szeretnénk a Gál Ferenc Egyetem nemzetközi láthatóságát, hiszen ez a hallgatók és az oktatók érdeke is. Bízom benne, hogy a következő öt évben e célok nagy részét sikerül megvalósítani.
