2024. május 24., péntek
FONTOS

Göndöcs Benedek gyulai plébános, címzetes pusztaszeri apát emlékezete

Göndöcs Benedek apátplébános

„Magyarország legkedvesebb embere”

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark október közepén konferenciát rendezett Szer monostorától a szobori búcsúig. Ópusztaszer és a magyar egyháztörténet címmel. A tudományos tanácskozáson – amelyet Kiss-Rigó László püspök, a Szeged-Csanádi Egyházmegye főpásztora nyitott meg – előadás hangzott el Göndöcs Benedekről is, aki gyulai plébánosként, parlamenti képviselőként, egyházi és pedagógiai szakíróként sokat tett a Dél-Alföld szellemi, társadalmi és gazdasági modernizációjáért.

Szentgyörgyi és gyalokai Göndöcs Benedek Nagyváradon született 1824. július 23-án nemesi származású, de szerény körülmények között élő, egyszerű család gyermeként. Teológiai tanulmányai után 1847. október 6-án szentelte pappá báró Bémer László nagyváradi püspök, akit nem sokkal később az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eszméi mellett való kiállása miatt elmozdítottak főpapi székéből, és a börtönt is meg kellett járnia – ez utóbbi szerencséjének mondható, hiszen eredetileg halálra ítélték felségsértés vádjával.

A fiatal, tehetséges, nagyműveltségű, valamint társadalmi, politikai és gazdasági kérdésekben is szakavatott Göndöcs Benedek eleinte a nagyváradi püspöki aulában szolgált, majd befolyásos patrónusra lelt gróf Wenckheim József Antal személyében, aki udvari káplánjává nevezte ki, s aki egyike volt azon tizenkilencedik századi magyar főuraknak, akikről Jókai Mór az Egy magyar nábob című regénye címszereplője, Kárpáthy János alakját mintázta. A Békés megyei nagyúr halála után leánya, a kiskorú gróf Wenckheim Krisztina örökölte vagyonát, akinek egyik gyámja Göndöcs Benedek volt.
Göndöcs – mint „az ország leggazdagabb árvája” gyámja – egyházi és közéleti pályája meredeken ívelt fölfelé. Ennek jegyében 1868-ban I. Ferenc József császár és király a „zeer-monostori pusztaszeri apát” címet adományozta neki. 1873-ban Gyula város plébánosa lett, 1881-ben és 1884-ben pedig a gyulai választókerület lakosai országgyűlési képviselőjükké választották. Lelkészi állomáshelyén hunyt el 1894. január 4-én. Róla írott nekrológjában Rákosi Jenő író, akadémikus „Magyarország legkedvesebb emberének” nevezte Göndöcsöt, akinek gyulai mellszobrát 1933. május 14-én avatták föl. Az esemény egyik szónoka Boldog Apor Vilmos gyulai plébános, későbbi vértanú győri püspök volt.

Göndöcs Benedek közéleti tevékenységét a modernizáció, a tudomány és karitász hármasságával írhatjuk le. Mintagazdaként – és a mezőgazdagsági szakképzés megszervezésének egyik szorgalmazójaként – méhészetet működtetett, sőt az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke is volt. Emellett szorgalmazta Békésben a dohány- és dinnyetermesztés elterjesztését, s nagy hangsúlyt fektetett a fenntartható és önellátó családi jellegű gazdaságok fejlesztésére. A tudomány embereként a régészet, a művészettörténet és a történelem elkötelezettje volt: ennek jegyében már az 1880-as években javasolta a honfoglaló magyarok első, ópusztaszeri gyűlésének a helyén egy emlékmű, emlékpark és emléktemplom építését. A cselekvő szeretetet kifejezve oktatási-nevelési, egyházi és szociális célokra áldozta magánvagyona jelentős részét: iskolákat, tanítói lakásokat, temetőkápolnákat, oltárokat építtetett, illetve újítatott föl, emellett alapítványokat tett, többek között a szerzetesi szolgálat támogatására.

Őt tekinthetjük a mai Ópusztaszeri Történeti Emlékpark első kezdeményezőjének és szellemi atyjának, hiszen már az államalapítás ezredik évfordulója (1896) előtt mintegy tizenöt évvel – mint címzetes pusztaszeri apát és országgyűlési képviselő – javasolta a magyar kormánynak, hogy „építtessék a romokkal szemközt egy kisebbszerű emlékkápolna, az ősi szentegyház román stíljében, ahol az évezredes ünnepen hálaadó isteni tiszteletet és ünnepi szónoklatot tartanának. Az apátsági romok s az újonnan emelendő emlék, kápolna körül alkottassák egy nagyobbszerű park, mert nem volna illő, hogy Pusztaszer az ezredéves ünnepségek idején is sivár pusztaság volna”.

Nézze meg ezt is:

Eredményesen szerepelnek a szegedi utánpótlás csapatok

  Az eredményességet elsősorban abban mérjük, hogy a csapataink és a játékosaink mennyit tudnak egy adott évben …