Gyulatelevízió
Ez derült ki abból a felmérésből, amelyet Benyik György plébános útmutatásával végeztek.
Mintegy háromezer tíz és húsz év közötti korú hittanra járó fiatal töltötte ki azokat a feladatsorokat, amelyek többek között egy új ifjúsági Biblia előkészítését szolgálják.
– Ez nagyon nehéz, gőzöm sincs – hallotta sokszor a fiataloktól, a jegyespároktól Benyik György plébános, a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia igazgatója, mikor a Biblia egy-egy szövegrészletét elemezték. Sok évszázad telt el a kora újkor óta, amikor még a magyar nyelvet elsősorban a Szentírás és a prédikációk formálták, napjainkban már inkább az újságok, a televízió, a rádió, az internet, a közösségi oldalak bírnak hatással a kortárs nyelvhasználatra. Ma egyre nagyobb nehézségeket okoz a fiataloknak a Biblia frazeológiájának a megértése. De mekkorát? Erre kerestek választ kutatásuk során, amely egyben előkészítése egy jövőben összeállítandó, a Szentírás szövegét a beszélt nyelvhez közelítő ifjúsági Bibliának.
– Tapasztaljuk évek óta, hogy a hitoktatók jelzik: a diákok nem értik, nem jól értelmezik a Szentírást – fogalmazott Vargáné Bögi Veronika, a Szeged-Csanád Egyházmegye Kateketikai Irodájának munkatársa. A kutatással céljuk egyrészt a figyelemfelkeltés, másrészt pedig az, hogy a hitoktatók számára is látható legyen, hogy hol tartanak a rájuk bízott gyermekek. Benyik György útmutatása alapján választottak ki tíz részletet, illetve készítettek egy mintafeladatlapot a katekéták részére, hogy ezzel segítsék a munkájukat. A hitoktatóra bízták, hogy a csoportjának, diákjának megfelelő feladatsort kiválassza. A kutatás során figyeltek arra, hogy mind az intézményvezetők, mind a szülők tájékoztatva legyenek, az előbbiek és az utóbbiak beleegyezését is kérték. A felmérés anonim volt, egyedül az osztályt és a települést kellett ráírni a lapokra.
Kétszáz hitoktató kétezer-háromszáz csoportban mintegy húszezer diákot oktat az egyházmegye területén. Közülük háromezer egyházi és állami alap- vagy középfokú oktatási intézménybe járó vett részt a felmérésben. A feladatsorok feldolgozását Zólyomi-Katona Theodóra hitoktató végezte, katekétaként így saját munkájával kapcsolatban is visszajelzést kapott.
Már az Újszövetségben megjelenik az értelmezés problémája: – Érted, amit olvasol? – kérdezte Fülöp az etiópiai királyné tisztjét. – Hogyan érthetném – felelte –, ha nincs, aki megmagyarázza nekem? Az udvari tiszt bevallotta, hogy nem képes egyedül értelmezni és segítséget kért, a hitoktató viszont azt tapasztalta, hogy a diákjai magabiztosan azt mondták, ők mindent értenek: a felmérés eredményei azonban nem igazolták ezt teljes mértékben.
Csongrád-Csanád és Békés vármegyék mellett kitöltötték Budapesten is a feladatlapokat, összesen 30 településről érkeztek vissza a lapok. A résztvevők tíz és húsz év közöttiek voltak. Zólyomi-Katona Theodórát meglepte, hogy a helyes értelmezések aránya nem függött össze a kitöltők életkorával. Tapasztalatai szerint gyönyörű a gyermekek szókincse. Példaként hozta többek között a bűnbeesés történetéből „a kígyó ravaszabb” kifejezést: „a csúszómászó rosszabb indulatú volt”, „a tekergő állat rafinált” – írta egy-egy tanuló. Néhányan egyenesen költői babérokra törtek, ilyen volt a „huncut hüllő” megfogalmazója. Megküzdöttek a gyermekek és tinédzserek Káin történetéből a „lehorgasztotta a fejét” kifejezéssel is: egyesek szerint levágta, mások szerint levágatta, lehajlította, lebólintotta a fejét, sőt „lehajtotta a búráját”. Sokan félreértelmezték: „leordítja”, „kioktatja”, „lekiabálja”. A katekéta néha gyermekei segítségét is igénybe vette egy-egy fiatalok vagy számítógépes játékosok (gamerek) által használt kifejezés megértéséhez.
Június végéig a feladatlapok kétharmadát dolgozták fel, de a munkát folytatják és a végleges eredményekről az augusztus 28–30. között megrendezendő 34. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia kerekasztal-beszélgetésén fognak beszámolni.
