Gyulatelevízió
Szeptembertől a Szeged-Csanádi Egyházmegye fenntartásában működő köznevelési intézmények is bekapcsolódnak a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programjába.
A „Jöjj el, lásd meg, éld át!” mottó jegyében látogatnak meg a diákok nemzeti emlékhelyeket, és élményszerűen, közösségben, a kreatív alkotás lehetőségeit bevonva ismerkednek meg a hozzá kapcsolódó történelmi, kultúrtörténeti ismeretanyaggal.
– A program fókuszában a történelmi örökségünkhöz való kapcsolódás áll. A program kulcsszavai érték-, élmény- és ismeretátadás és közösségteremtés – mutatta be kezdeményezésüket Késmárki Zsolt, a NÖRI projektvezetője. Az egyházmegye fenntartásában működő iskolák Kiss-Rigó László püspök támogatásával, az EKIF szervezésében, Lipcsei Imre főigazgató és munkatársai irányítása alatt vesznek részt a programban.
– A mai fiataloknak igényük van a hús-vér hősökre, sokuknak vannak történelmi, de akár ma élő példaképeik is, akikre felnéznek. Élményalapú tanulással, személyesen is megélhető módon mélyebb és elhivatottabb tudást lehet átadni, és ezzel erősítjük a nemzeti identitást – fogalmazott Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója. Hozzátette: tavaly 200 iskola bevonásával már megvalósították a program tesztelését, ami nagy siker volt, hiszen az emlékezetpedagógia egyesíti azokat a tudástartalmakat, melyek külön-külön már megtalálhatók az iskolai történelemoktatás ismeretanyagában, a nemzeti és történelmi emlékhelyeken múzeum- és élménypedagógiai jó gyakorlataiban. A módszertan fókuszában a nemzeti érzés, a hazához való érzelmi kötődés kialakításának törekvése áll. Ezért szeretnék hőseinket, példaképeinket a történelemkönyvek lapjairól még közelebb hozni a fiatalokhoz úgy, hogy a személyt és a kort minél alkalmasabb pedagógiai eszköztár – média, digitális eszközök, önkifejezés, csoportos együttműködés – segítségével ismerhessék meg és élhessék át. A megszólított korosztály a 12–18 éves tanulók köre.
A program három fázisban valósul meg. Az NÖRI által biztosított, a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete által kidolgozott, előzetes iskolai feldolgozásra összeállított ismeretanyag bemutatja az emlékhelyekkel kapcsolatos elméleti tudástartalmat, összefoglalja az adott emlékhely jelentőségét tárgyi ismeretekkel és kreatív, sokoldalú feladatokkal segítve a felkészülést.
Az egynapos kirándulás történelmi emlékhelyeinken élménygazdag, interaktív közege lehetőséget teremt az aktív helyszíni tanulásra, az iskolai és osztályközösség építésére, az egyéni kreativitásra és önkifejezésre, valamint erős érzelmi bevésődést kiváltó élmények szerzésére. Mindez a korosztály érdeklődését felkeltve történik: nyomkeresés, tárgyak megtalálása a múzeumban és az emlékhely területén, Kahoot, szerepjátékos feladatok, szituációs vitajáték, helyszíni mém- kisfilm- és képes turisztikai ajánló prospektuskészítés – csak néhány az alkalmazott módszerekből. Az utófeldolgozásban kérdések vezetik a tanárt az emlékhelyi helyszínen gyűjtött tudástartalom reflektált összefoglalására.
A program megindítása előtt a NÖRI a Nézőpont Intézettel felmérést készített, mely azt mutatta, hogy a magyar 16–29 éves korosztály túlnyomó többsége érdeklődik a nemzeti múlt megismerése iránt, és érzelmileg is kötődik hazájához. Számukra a „magyar” szóhoz társított leggyakoribb érzés a büszkeség, a nemzettudatosság. Tízből nyolcan mondták, hogy otthon érzik magukat Magyarországon és büszkék anyanyelvükre, valamint a magyar történelmi örökségre.
A programban a kormány által nemzeti vagy történelmi emlékhellyé nyilvánított 83 helyszín közül egy tucatnyi felkeresésére és tananyag feldolgozására lesz lehetősége a diákoknak, közöttük – egyebek mellett a Budai Várnegyed , a Gyulai Vár, Kiskőrös, Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum Visegrádi Fellegvár, Tihanyi Bencés Apátság, Veszprémi Vár.
